Nem néztem, nem kérdtem órát
Kornya ködben búgó reggelen.
A buszunk ritkasávba tért át
És régi életünk jómessze ment.
Eszme lett. És emlék, szunnya kép:
Moslék az állatoknak, kedvesem.
Léha létem lent is folytatódik
Majd, miközben tunnyadt testem felteszem
Száraz gallyból épült máglyavárra —
Száraz tölgyhasábból rakott holtitálra,
A buszsofőr dudál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése