Nyüszítenek a holtak felhőid mögül

Kegyetlen Feledés-apa!

Hideg a Te szemed, és

Nyálkás kígyóbőr a bőröd.

Öledben tartasz,

Mint beteg gyermeket

Fejemből közben

Csillámló fémujjakkal rabolsz

És szerelmeimet és örömeimet

Kivégzed és összegyűröd,

Eltorzítod és eldobod.

Halovány szellem vagyok már csupán

És csodállak, mert te csöndesen hízol
És bár a tavaly dolgai sápadt vonalak

A sok ezernyi parázsló szempár

Portengerben megannyi kavics

Te egész vagy és teljes

És biztos