A tánc

Lágy teste gyümölcsként simult

Tenyerembe. Gyermekem

Tanított táncolni.

Mint lüktetés a néma tengeren,

Lépteink a szőnyegek szövetét

Követék: én csusszantam,

Ő libegett s lebegett --

Gondtalan rongybaba.

Belehelve szívdobbanást,

Elektro-basszust, ambient-technót

Képlékeny arpeggiók mezején

Álmodó búzaszálként hajlott.

Aludj, Kedvesem,

A földből vibráló szellemalakok,

Oszlopok, asszonyok emelkednek --

Ne félj! Édesanyád mosolya idézte

Őket: Apró kezed, lábad, fejecskéd

Tartják; most könnyű vagy; édes

Gyümölcstested most ernyedten

Az ingembe olvadt.

Könnyű a tánc

Aludj, aludj…

Aludj, a tánc

Könnyű, könnyű…

Ahogyan testedet

Oroszlán-bölcsődbe,

Ágyacskádba eresztem,

Úgy fektesd föld-ágyacskába

Bagolyszemű holnapunkban --

Édesanyád

S engem.