William Ellery Channing: A Föld himnusza

                                           Hymn of the Earth

Úttestem arca-vesztett lég,

Velem az éber csillagok,

Karomban számos emberlény,

Bőröm megsebzetlen ragyog.

Mind meg-megállok útamon,

Keringek csöndes Nap körül:

Porontyaimnak fénykorong,

De dél és éj egyként vetül.

A szívem lüktet, mint övék,

Anyjuk s a vérük én vagyok,

Vénáimban kőzúzalék,

Mind emberszív-ritmust morog.

Az erdők és a hegyvidék,

Habzó tenger, forrásvizek,

Jó társak ők, síkság és ég,

Hangom a himnuszukkal egy.

Vidáman ébred elme mind,

Mosoly terül az arcra lent,

Mert lényem kórusénekit

Az éter zengedezi fent.

Levél nem hull, vízcsepp, kavics

Egyetlen el nem veszhetik;

Mert Léleké és Lélek-kincs

Mi csak e Földön létezik.