Miért?

Miért sír a Sok?

Mert árva.

Miért bújik a Semmi ezüst ruhába?

 

Bánatból szőtt köpenyeket

Az eső csöndben megpermetez

A fehér oszlopok előtt,

A vörös oszlopok előtt.

Hogy nyögnek!

Pihenés nélkül  szelik az eget,

Hátukra veszik az erdőt,

Húsukkal etetik meg 

A temető éhes földjét.

 

Ilyen mezőkön nyúlként szalad a szél,

A felhőket rég nem látta senki.

Ideje lenne új tervezőt keresni.

 

Miért sír a Sok?

Mert árva.

Azért bújik a Semmi ezüst ruhába.