Ismeretlen országod tengerrel, széllel
És gyönyörű fényes napokkal. Mosolyod
Maradni hívott, és a vöröstégla-templom
Nem haragudott, hogy csak kívülről csodáltam.
Bőröd voltak a falak, ruháid a repkény,
Hidakon keltünk át, és a víz hideg volt, csontkemény,
De nem szóltál, és kezedet nem foghattam meg,
És intettél csak. És nem láttalak talán.
Könyvekben komor világod mézként csorgó ajándék
És kebleid felsejlő vonala, lehetőségek és ígéretek
És csoda és a fiatalság vize. Ismeretlen országod
Tengerrel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése