2011. június 11., szombat

Sebesült galaxisok csapódnak az ablakhoz
John Balance-nek

Sebesült galaxisok csapódnak az ablakhoz
Odamegyek, tenyerembe veszem őket
Egyenként
Csillagport szórok a megkurtított
Fényévekre, a síró-sötét anyagra
A megtépázott fekete lyukakra

A szobában megreptetem
Dalolva köröznek
Vállamra ülnek, apró
Csillámló csevegő
Ezüst papagájok

Sebesült galaxisok csapódnak az ablakhoz
Sirámuk kutyakölyök-szűkölés
Vérző kis tér-idő
Kontinuumukat
Nyalogatják

Fájó tágulásukat
Bekötözöm
Sóhajkrémmel végigkenem
A szikra-csillagok fényes arcát
Az üveggolyó-planéták popóját
Gondos szeretettel megtisztítom
A pufókocska gázóriások
Csiklandó hátát
Végigsimítom

Ne csengess, ha otthon vagyok
Úgysem nyitok ajtót, szemeim
Az üvegen
Sebesült galaxisok
Csapódnak az ablakhoz
Rengeteg szép munka vár

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése