2011. június 29., szerda

Nyüszítenek a holtak felhőid mögül
Kegyetlen Feledés-apa!
Hideg a Te szemed, és
Nyálkás kígyóbőr a bőröd.

Öledben tartasz,
Mint beteg gyermeket

Fejemből közben
Csillámló fémujjakkal rabolsz

És szerelmeimet és örömeimet
Kivégzed és összegyűröd,
Eltorzítod és eldobod.

Halovány szellem vagyok már csupán
És csodállak, mert te csöndesen hízol
És bár a tavaly dolgai sápadt vonalak
A sok ezernyi parázsló szempár
Portengerben megannyi kavics
Te egész vagy és teljes
És biztos

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése